Költségvetési csalással vádolják?

A költségvetési csalást gyakran összemossák a köznyelvben a sikkasztással, pedig valójában ez külön fogalom.

Ha sikkasztásról beszélünk például, ha illetéktelenül pénzt, vagyont tulajdonítottunk el egy vállalattól, cégtől. Költségvetési csalást pedig a legtöbb esetben állammal szemben vétünk.

Fontos tudni, hogy ki követhet el költségvetési csalást?

Költségvetési csalást a BTK. 396. §-a írja le:

Költségvetési csalás esete áll fenn, ha szándékosan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz vagy a tényeket hallgat el, illetve ha pénzeszközök szempontjából mást tévedésben tart. Jelen kategóriába sorolható, ha kötelezettségekre jogtalanul veszünk igénybe kedvezményt, illetve a pénzeszközöket jogtalan célokra használjuk fel, ezzel vagyoni hátrányt okozunk. Ez esetben akár két évig terjedő szabadságvesztést is kaphatunk.

Mikor követünk el költségvetési csalást?

Adócsalás, vámbűncselekmény, társadalombiztosítás nem megfizetése, jövedéki csalás esetén.

Jelen blog cikkben a jövedéki csalással nem foglalkozom, ezt a későbbiekben fogom megtenni részletesen.

Bűncselekményt követünk el abban az esetben is, ha az adóhatóság részére valótlan adatokat közlünk. Költségvetési csalást minden esetben szándékosan lehet elkövetni.

Költségvetési csalás esetén, ha gazdasági szervezet végzi, akkor minden esetben annak vezetője kerül felelősségvonásra, akkor is, ha könyvelőt alkalmazunk.

Ha költségvetési csalással gyanusítanak fontos tisztában lenni jogainkkal és mielőbb szakemberhez fordulni.

A bűncselekmény esetén a NAV birtokában lévő adatok alapján készül el a feljelentés, amelyről a vétkest nem tájékoztatja külön az adóhatóság, csak hivatalból megteszik a büntető feljelentést.

Munkám folyamán többször találkoztam már jogtalan esetekkel is, amelynek következményeként több vállalat a fizetésképtelenségbe sodródott.

Tudtad, hogy költségvetési csalás gyanúsítása esetén az adóhatóság a vélelmezett vagyoni hátrány 4-szeresét foglalja le a gyanusítással egyidejűleg?

Milyen büntetések várhatóak?

Súlyos esetben akár 10 évig terjedő szabadságvesztés is lehetséges. Ennek részleteit a Btk. 459.§, 6 bekezdése tartalmazza:

  • 50.001-500.000 forint között kisebb,
  • 500.001- 5.000.000 forint között nagyobb,
  • 5.000.001- 50.000.000 forint között jelentős,
  • 50.000.001-500.000.000 forint között különösen nagy,
  • 500.000.000 forint felett különösen jelentős a vagyoni hátrány

okozása miatt indul eljárás. Kisebb összeg esetén is fennállhat a bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetett csalás esete, amely súlyosbító körülménynek minősül.

Ilyen eseteknek minősül (teljes lista felsorolása nélkül):

  • pénzmosás
  • pénzhamisítás
  • jövedékkel való visszaélés vagy annak segítése
  • társadalombiztosítási juttatással való visszaélés

Jelen esetekben enyhítő körülmény lehet, ha a vádlott a vádirat benyújtásáig megtéríti az okozott kárt. Ez alól minden esetben kivétel, ha üzletszerűen vagy bűnszervezetben követték el a bűncselekményt.

Fontos tudnivalók:

  • Társadalom biztosítás, szociális vagy egyéb jóléti juttatás esetén 500 000 Ft alatti összegnél visszaéléssel kapcsolatos bűncselekmény valósul meg. Jelen esetben két év szabadságvesztéssel is sulytható a vétkes, ha nem téríti meg az okozott kárt.

 

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: whatsapp
WhatsApp

Bűncselekménnyel vádolják? Keressen bizalommal, hogy segíthessek!

Visszahívást kérek